A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (új Tbj.) 2020. július 1-én történő hatályba lépésével olyan új szabályokat kell alkalmazni, melyek egyaránt érintik a munkavállalókat, a munkáltatókat, illetve az egyéni és társas vállalkozókat. Az új Tbj. hatályba lépését megelőző nappal a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (régi Tbj.) és annak végrehajtási rendelete hatályát veszti, immár egységesítve találhatjuk meg a rendelkezéseket, a mellékleteket is tartalmazó, új Tbj-ben. Az alábbi cikkben a 2020. július 1-től hatályos szabályok részleteit tekintjük át.

Az új rendelkezések összefoglalását 4 részes, rövid videókon keresztül is megtekinthetik a facebook-on, vagy a youtube-on az alábbi linkekre kattintva: 1. rész, 2. rész., 3. rész., 4.rész.

Összevonásra kerülő járulékok

2020. júliusától a természetbeni egészségbiztosítási járulék (4%), pénzbeli egészségbiztosítási járulék (3%), a munkaerőpiaci járulék (1,5%) és a nyugdíjjárulék (10%) egyetlen járulékká olvad. Új megnevezése társadalombiztosítási járulék (tb járulék), melynek mértéke megegyezik a felsorolt, összevonásra került járulékok összegével, azaz 18,5 %.

A nyugdíjjárulék azonban megmarad önálló járulékként is, mert vannak olyan ellátások, jövedelmek, amik után továbbra is csak nyugdíjjárulékot kell vonni.

Az új Tbj. szerint járulék: a tb járulék (18,5%), a nyugdíjjárulék (10%), az egészségügyi szolgáltatási járulék, a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék, valamint a táppénz-hozzájárulás.

Az új Tbj. szerint kizárólag 10% nyugdíjjárulékot fizet, ezáltal továbbra is szolgálati időre szerez jogosultságot:

• a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tag;
• az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy;
• az álláskeresési támogatásban részesülő személy;
• a gyermekgondozási díj (gyed), gyermekgondozást segítő ellátás (gyes), gyermeknevelési támogatás (gyet), gyermekek otthongondozási díja (gyod), ápolási díjban részesülő személy;
• a rehabilitációs ellátásban részesülő személy;
• a fejlesztési foglalkoztatási díjban részesülő személy;
• a rendvédelmi/honvédelmi egészségkárosodási járadékban/keresetkiegészítésben részesülő személy.

NEM fizet nyugdíjjárulékot a saját jogú nyugdíjas, valamint az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a gyes, gyod, az ápolási díj, és a fejlesztési foglalkoztatási díj után.

Családi járulékkedvezmény

Az a tény, hogy összevonásra kerülnek a járulékok, a családi járulékkedvezményre is hatással van, melyet az a személy érvényesíthet, aki az Szja tv. szerint családi kedvezményre jogosult. 2020. június 30-ig a családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő:

1. természetbeni egészségbiztosítási járulék
2. pénzbeli egészségbiztosítási járulék
3. nyugdíjjárulék

együttes összegét, ami 17 % – a fenti sorrendben. 2020. július 1-től a családi járulékkedvezmény az összevonásra került, 18,5 % tb járulék teljes összegéig érvényesíthető, immár sorrendre tekintet nélkül.

A járulékok egységesítésének következményei:

• A családi járulékkedvezmény a teljes 18,5 % -ra igénybe vehető.
• Gyakorlatilag minden biztosítottnak 18,5 % tb járulékot kell fizetnie járulékalapot képező jövedelme vonatkozásában.
• Az összevont járulék kapcsán új számlaszám is bevezetésre kerül.
• Azoknak, akiknek eddig nem kellett munkaerőpiaci járulékot fizetni, ez 1,5 %-kal magasabb járulékfizetési kötelezettséget jelent, ugyanakkor az érintett személyek álláskeresési támogatásra szereznek jogosultságot. Ilyen például:
  • a megbízott, ha a megbízási jogviszonyból származó járulékalapot képező jövedelme alapján biztosítottnak minősül;
  • a 36 órát elérő munkaviszony melletti társas vállalkozó a kivét után;
  • a köznevelési intézményben, szakképző intézményben, vagy felsőoktatási intézményben belföldön, az EU-ban vagy Svájcban nappali tagozaton tanulmányokat folytató társas vállalkozó a kivét után.

Saját jogú nyugdíjasok biztosítását érintő változások

Új definícióként jelenik meg az új Tbj.-ben a kiegészítő tevékenységet folytató személy: „a 6. § szerinti biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban kereső tevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.”

Kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül tehát a saját jogú nyugdíjas, ha az új Tbj. 6. §-ban felsorolt jogviszonyok bármelyikében keresőtevékenységet végez – akkor is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel. Kiegészítő tevékenységet folytató személynek minősül továbbá az egyéni és társas vállalkozó akkor is, ha özvegyi nyugdíjban részesül, és a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte – a nyugellátás folyósításának szünetelése idején is.

A biztosított definícióját a régi Tbj. 5. §-ában találtuk, ami új Tbj. 6. §-ában kapott helyet. Érdemi különbség a két rendelkezés között, hogy az új Tbj. a felsorolás kezdetén egyértelműsíti, hogy az ott felsorolt jogviszonyokban végzett feladat ellátására tekintettel minden kiegészítő tevékenységet folytató személy kikerül a biztosítotti körből, már nem csak az Mt. szerinti munkaviszonyban.

Saját jogú nyugdíjasnak minősül az a természetes személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.), illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával:

• öregségi nyugdíjban (a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nő számára megállapított nyugdíj is ide tartozik);
• a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban);
• egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban,
• a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül,

akkor is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel.

Szociális hozzájárulási adó

Fenti rendelkezéshez a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho. tv.) is igazodik, az 5. § (1) bekezdés g) pontja alapján nem keletkezik adófizetési kötelezettsége – e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében – a kifizetőnek, a Tbj. szerint kiegészítő tevékenységet folytató személyre tekintettel.

Szakképzési hozzájárulás

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (Szht.) 4. §(1a) bekezdése szerint továbbra sem keletkezik szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség azokban az esetekben, amikor a Szocho tv. szerint nem keletkezik adófizetési kötelezettség.

Járulékfizetés

A saját jogú nyugdíjas tehát minden, 6.§-ban felsorolt jogviszonyában mentesül a járulékfizetés alól (pl. munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, egyéni vállalkozóként, társas vállalkozóként) ezáltal azonban 2020. július 1-től nem jogosult a 0,5 százalékos nyugdíjnövelésre, sem baleseti ellátásra. Ugyanakkor egyéni vállalkozóként és társas vállalkozóként már nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie, és a kiegészítő tevékenységet folytató személy foglalkoztatására tekintettel a kifizetőt sem terheli szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség a felsorolt jogviszonyok alapján.

Ez azt jelenti, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató személy például:

• társas vállalkozóként a kivét után kizárólag személyi jövedelemadót fizet, de ha nem vesz fel díjazást, akkor egyáltalán nincs közteherfizetési kötelezettség;
• egyéni vállalkozóként (ha nem katás!) a kivét után kizárólag személyi jövedelemadót fizet, de ha nem vesz fel díjazást, akkor egyáltalán nincs közteherfizetési kötelezettség;
• megbízási jogviszony alapján kapott jövedelmét kizárólag személyi jövedelemadó levonás terheli, egyéb közteherrel nem kell számolni akkor sem, ha jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Ebből következik, hogy a ’T1041-es nyomtatványon a jövőben már nem jelentjük, hiszen nem válhat biztosítottá;
• munkaviszonyával kapcsolatban nincs változás, munkabéréből kizárólag személyi jövedelemadót vonunk, egyéb közteherrel nem kell számolni.

További tudnivaló, hogy a rendelkezés okafogyottá válására tekintettel a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/B. §-a 2020. július 1-től hatálytalan. Tehát azt a szabályt már nem kell alkalmazni, hogy a 40 év jogosultsági idővel öregségi nyugdíjban részesülő nők esetén a tárgyévben a fizetendő nyugdíjjárulék alapja nem haladhatja meg a minimálbér havi összegének tizennyolcszorosát.

A bérszámfejtő szemszögéből:

Az új Tbj. 6. §-ban felsorolt jogviszonyokban a kiegészítő tevékenységet folytató személynek nem jön létre a biztosítása. Fontos tehát figyelni arra, hogy esetükben a meglévő biztosítotti jogviszonyt – mind a ’T1041-es nyomtatványon, mind a TB kiskönyvben – 2020. június 30-al lezárjuk, a július 1. után létrejött jogviszonyt pedig már nem jelentjük a ’T1041 nyomtatványon, és a TB kiskönyvben sem rögzítjük azt. A ’08-as bevallásban azonban minden esetben szerepeltetjük a magánszemélyt, ha az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (továbbiakban: Art.) szerinti adatszolgáltatási kötelezettség fennáll.

Art. szerinti adatszolgáltatási kötelezettség akkor áll fenn például, ha a magánszemély az adott jogviszonyára tekintettel biztosított (’T1041-es nyomtatványon bejelentettük), vagy ha jövedelme alapján adó-, járulékfizetési kötelezettség keletkezik.

Az új Tbj. 6. §-ban felsorolt jogviszonyokban munkát végző, év közben nyugdíjassá váló személy jogviszonyának végét – a határozat birtokában – a ’T1041-es nyomtatványon lejelentjük, továbbá jogviszonyát a TB kiskönyvben lezárjuk.

Szociális hozzájárulási adó mértéke

Nem az új Tbj.-vel kapcsolatos változás, de fontos megemlíteni, hiszen a foglalkoztatói terhek egyikéről van szó: 2020. július 1-től a szociális hozzájárulási adó mértéke két százalékponttal csökken, 15,5 % lesz.

A szociális hozzájárulási adó mértékének alakulása az elmúlt években:

2016	2017	2018	2019.07.01-től	2020.07.01-től
27 %	22 %	19,5 %	17,5 %	15,5 %

A bérszámfejtő szemszögéből:

A szociális hozzájárulási adó csökkenése minden jövedelmet érint, ami után adófizetési kötelezettség keletkezik (pl. munkaviszonyból származó jövedelem, egyéni és társas vállalkozói kivét, osztalék), ezért figyelmesen ellenőrizzük, hogy júliustól a szociális hozzájárulási adó, ezáltal az esetleges kedvezmények mértékét is megfelelően számítsuk!

Megbízási jogviszonyt érintő változások

Ha a megbízott tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30%-át, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, biztosítottá válik. Ez esetben a következő teendőink vannak:

• a megbízott díjából 15 % személyi jövedelemadót, és 18,5 % tb járulékot kell vonni;
• a megbízónak 15,5 % szociális hozzájárulási adó és 1,5 % szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége van;
• a NAV felé bejelentési kötelezettség keletkezik a ’T1041-es nyomtatványon, melyet legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítást követő napon be kell nyújtani. (Art. 1. melléklet 3.1.)

Ha a megbízott kiegészítő tevékenységet folytató személy, akkor díjából kizárólag 15 % személyi jövedelemadót kell vonni, továbbá a NAV felé nem keletkezik bejelentési kötelezettség a ’T1041-es nyomtatványon. Mindegy, hogy mennyi a jövedelme, nem válik biztosítottá, jövedelme nem képez járulékalapot.

H a megbízott kiegészítő tevékenységet folytató személy, az alábbiak szerint kell eljárni:

• Folyamatban lévő megbízási jogviszony esetén, ha a járulékalapot képező jövedelem számításakor július 1. előtti és utáni időszakot is figyelembe kell vennünk, akkor az adott időszakban szerzett jövedelmet arányosítva számítjuk. Ha a június 30-ig számított jövedelem alapján biztosítottnak minősül a megbízott, az eddigi szabályok szerint állapítjuk meg, vonjuk és fizetjük meg a járulékokat. A július 1-től terjedő időszakban a saját jogú nyugdíjas már semmiképp nem minősül biztosítottnak, tehát erre az időszakra eső díjából már kizárólag személyi jövedelemadót vonunk.
• július 1. után kötött szerződések esetén a díjazás mértékétől függetlenül díjából kizárólag 15 % személyi jövedelemadót kell vonni.
• Év közben saját jogú nyugdíjassá váló személy esetén a határozat birtokában lezárjuk a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt – a ’T1041-es nyomtatványon és a TB kiskönyvben egyaránt –, és a saját jogú nyugellátás kezdetétől díjából csak 15 % személyi jövedelemadót vonunk. Ha a biztosítotti elbírálás szempontjából áttekintendő időszak olyan intervallumot foglal magába, aminek egy részében még nem volt saját jogú nyugdíjas a megbízott, másik részében viszont már igen, akkor a fent leírt, folyamatban lévő megbízási jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.

Ha a megbízott nem válik biztosítottá:

• A megbízott díjából csak 15 % személyi jövedelemadót kell vonni, a megbízót 15,5 % szociális hozzájárulási adó és 1,5 % szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége terheli;
• a NAV felé nem keletkezik bejelentési kötelezettség a ’T1041-es nyomtatványon.

Ha a megbízott kiegészítő tevékenységet folytató személy, akkor díjából ez esetben is kizárólag 15 % személyi jövedelemadót kell vonni, továbbá a NAV felé nem keletkezik bejelentési kötelezettség a ’T1041-es nyomtatványon.

Egyéni és társas vállalkozók meghatározott járulékalapja

Egyéni és társas vállalkozókra vonatkozóan csökken a kötelezően megfizetendő járulékalap. Esetükben 2020. július 1-től a tb járulék alapja a minimálbér, illetve ha a személyesen végzett főtevékenység középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimum havi összege.

Attól függően, hogy a társas vállalkozó főtevékenysége középfokú végzettséget igényel-e vagy sem, 2020. július 1-től főállásúként az alábbi közteherfizetési kötelezettségek keletkeznek:

• 15,5 % szociális hozzájárulási adó, melynek alapja a minimálbér/garantált bérminimum 112,5 %-a;
• 1,5 % szakképzési hozzájárulás, melynek alapja a minimálbér/garantált bérminimum 112,5 %-a;
• 18,5 % tb járulék, melynek alapja a minimálbér/garantált bérminimum 100 %-a;
• 15 % személyi jövedelemadó, ami csak kivét után fizetendő. Ha a társas vállalkozó nem vesz fel díjazást, nincs személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség sem. Ez egyúttal azt is eredményezi, hogy a társas vállalkozónak nem keletkezik jövedelme, vagyis – ennek a jogviszonyának tekintetében – nincs mit a személyi jövedelemadó bevallásában szerepeltetnie, és adókedvezményt sem tud érvényesíteni.

Egyéni vállalkozók (nem katás!) közterhei megegyeznek a társas vállalkozókéval, azzal a különbséggel, hogy egyéni vállalkozó nem fizet szakképzési hozzájárulást.

Az egyéni és társas vállalkozó közteherfizetési kötelezettsége továbbra is függ az egyéb jogállásától, biztosítási jogviszonyától, továbbá attól is, hogy részesül-e például gyermekek után járó ellátásban, vagy saját jogú nyugdíjban – ezekkel a szabályokkal kapcsolatban nincs változás.

A cikk következő részében a munkavállalók járulékfizetési alsó határával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról, a tanulószerződésben történő foglalkoztatást érintő változásokról, és az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetéssel kapcsolatos módosításokról olvashatnak. Kitérek továbbá a kisadózók ellátási alapjának növelésére, és arra is, hogy kisadózóval kötött szerződés kapcsán mire érdemes még inkább figyelni a jövőben.

A teljes cikk az Önadózó júliusi lapszámában olvasható.