A gazdasági társaság tagját, ügyvezetőjét érintő jogviszonyok helyes besorolása rendkívül fontos a könyvelők, adótanácsadók, bérszámfejtők munkája során. Az első részből megtudhattuk, miért nélkülözhetetlen a téma alapos ismerete, ebből a cikkből megismerhetjük a jogviszony-felülvizsgálat menetét, továbbá a lehetséges jogviszonyokat, amelyekben az ügyvezető elláthatja feladatait.

Lehetséges jogviszonyok

Első lépésként fontos tudni, hogy a vezető tisztségviselő a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:112. §-a szerint munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban láthatja el a tisztséget. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) rendelkezik viszont a biztosítási kötelezettségről, ami alapján megbízási jogviszony, munkaviszony vagy tagi jogviszony jöhet létre.

A biztosítási kötelezettség, és a létrejött jogviszony jellege függ a vállalkozás adózási módjától, továbbá attól is, hogy az ügyvezető tag-e a társaságban vagy sem. Ha nem tulajdonos, akkor elláthatja az ügyvezetést munkaviszonyban és megbízási jogviszonyban. Ha tag, akkor általánosságban társas vállalkozóként és munkaviszonyban.

Katás vállalkozás ügyvezetője

A kisadózást választó társaság (például bt.) tagja viszont kizárólag katásként vagy munkaviszonyban vehet részt a társaság működésében, tehát esetükben megbízási jogviszony nem jöhet létre. (kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 7. § (2) pont)

Jogviszony-felülvizsgálat

Meglévő gazdasági társaság esetén, ha felülvizsgálatot végzünk, az alábbiakat kell ellenőriznünk:

• társasági szerződés/alapító okirat vagy taggyűlési/alapítói határozat;
• az elektronikusan már beküldött adatok, bejelentések;
• havi adó és járulékbevallások (08).

A fentiek alapján kapott információkat összehasonlítjuk a nyilvántartásban szereplő, meglévő jogviszonyokkal. Ha az adatok nem egyeznek, az mindenképp rendezést igényel. Ha megegyeznek, akkor következő lépésként több szempont alapján kell eldöntenünk, hogy az adott személynek/vállalkozásnak mi a legoptimálisabb.

A következő részből megtudhatjuk, hogy a 2020. június 30-ig még magasabb közteherfizetéssel járó társas vállalkozói (tagi) jogviszony kinek és milyen feltételek mellett optimális.

A teljes cikk a 5percado.hu oldalon olvasható, folytatásért kattintson ide.