Ezt kérdést többször intézték hozzám az utóbbi időben. A válasz igen, dolgozhat, de csak bizonyos feltételekkel. Ebben a cikkben összefoglalom, hogy segítő családtag milyen formában vállalhat munkát, és miképp teheti ezt meg díjazás nélkül.

2012. január 1-el ugyan kikerült a 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szabályai alól a segítő családtag fogalma, ugyanakkor a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) továbbra is tartalmaz rá vonatkozó rendelkezéseket, tehát a meghatározás létezik.

Ki minősül családtagnak?

Erre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 8:1. § adja meg a választ, miszerint közeli hozzátartozó a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha-, a nevelőszülő és a testvér. Aki nincs a felsorolásban, az nem. Így az élettárs, keresztanya, és a „pötty korunk óta barátok vagyunk, olyan mintha a testvérem lenne” sem.

Milyen jogviszonyban és adóvonzat terhével foglalkoztatható a családtag?

Az Szja törvény 24. §-a meghatározza, hogy a segítő családtag tevékenysége önálló tevékenységnek minősül. Ez azt jelenti, hogy minden esetben megbízási szerződést kell kötni, kizárólag a megbízási jogviszony elemeit viselje magán a tevékenység ellátása, illetve maga a megbízási szerződés is. Tehát ne tartalmazza a munkaviszony tipikus tartalmi elemeit, nehogy színlelt szerződésnek minősüljön, és utólag munkaviszonnyá minősítsék annak minden adóterhével együtt. (Megbízási szerződés köthető szóban és írásban egyaránt, viszont a későbbi viták elkerülése végett mégis inkább azt javaslom, hogy foglaljuk írásba.)

Bemutatom a két jogviszony közti lényeges különbségeket, melyek alapján egyértelműen elkülöníthetők:

Munkaviszony főbb elemei:

• a munkavállalónak személyesen, folyamatosan és rendszeresen rendelkezésre kell állnia, munkáltató utasításait követve, az ő ellenőrzése alatt,
• munkavégzés időtartamát, helyét, és a munkaidő-beosztást a munkáltató határozza meg,
• munkáltató eszközeivel történik a munkavégzés,
• Munka Törvénykönyve vonatkozik rá, (például munkaszerződést kötnek)
• munkavégzésért munkabér jár és pótlékok,
• Mt. szerint meghatározott fizetett szabadságot köteles biztosítani a munkáltató.

Megbízási jogviszony jellemzői:

• a felek függetlenek egymástól, nincs alá-fölé rendeltségi viszony,
• nincs meghatározva a munkaidő, a megbízott maga osztja be idejét, kizárólag határidőket, részhatáridőket szabhat meg a megbízó, (az ügy ellátásának időpontját meghatározhatja, például ha egy 1 napos konferencia idejére kötik a megbízási szerződést)
• a munkavégzés a megbízott saját eszközeivel történik,
• Ptk. vonatkozik rá,
• nincs munkabér, pótlékok, továbbá szabadság sem jár.

Megbízási jogviszony esetén az alábbi kötelezettségek vannak:

• díjazás ellenében munkát végző családtagra vonatkozóan:

• ha a jövedelem (bevétel költséggel csökkentett része) nem éri el a minimálbér 30 %-át:

¤ a megbízott nem lesz biztosított, járulékokat nem kell fizetni,
¤ 15 % Szja-t kell vonni,
¤ megbízó a 19,5 % szochot és a 1,5 % szakképzési hozzájárulást köteles fizetni,
¤ NAV felé nem kell bejelenteni a T1041-es nyomtatványon,

• ha a jövedelem eléri a minimálbér 30%-át:

¤ biztosítottá válik a megbízott, tehát 10 % nyugdíj-, 4 % természetbeni- és 3% pénzbeli (kivéve, ha a megbízott öregségi nyugdíjas) egészségbiztosítási járulékot kell vonni,
¤ 15 % Szja ez esetben is levonandó,
¤ megbízót 19,5 % szocho és 1,5% szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli,
¤ NAV felé bejelentési kötelezettség keletkezik.

– díjazás nélküli munkavégzés esetén: a Ptk. 6:280. §–a rendelkezik arról a lehetőségről, hogy a megbízott ellenszolgáltatás nélkül vállalhatja a megbízást. Ez esetben nem lesz biztosított, nincs bejelentési, sem járulékfizetési kötelezettség, viszont a megbízó köteles a megbízott költségeit megtéríteni.

Természetesen dolgozhat a családtag munkaviszonyban is, (akár egyszerűsített foglalkoztatás keretein beül is) ugyanazokkal a feltételekkel, adó- és járulékok megfizetésével mint bármely munkavállaló, de ez esetben már nem segítő családtagnak, hanem munkavállalónak nevezzük.

Összegezve a fentieket, ha családtag felajánlja ellenszolgáltatás nélküli segítségét vállalkozásunkba, boldogan elfogadhatjuk azt az említett feltételekkel, de ez esetben is írjunk megbízási szerződést, figyelve annak minden lényeges tartami elemére.

Az eredeti cikk a www.5percado.hu oldalon jelent meg.

publikálva 2018. augusztus 22.